aranyhaj.

Elesik a szívem,nem ide való
Idegen a lelkem,valami átutazó
Csupa fura kétely,mire vagyok jó
Tudom,hogy itt nekem nincs hely,noha az érzés fullasztó

A nagy esélyt,oly rég várom.
Neki futok megpróbálom.
Akkor is ha túl szép álom.

Rám ragyog a fény,és hűsítő szél ölel a csúcson,mosolyog a napsugár.
Rám ragyog a fény,várnak az álmaim az úton, repülök és nincs határ.

Rám ragyog a fény.

Feljutok a csúcsra,sosem adom fel.
Megpróbálom újra,nem számt ha százszor kell.
Lehet nem megy könnyen,meginn az a szín
De felszárítom könnyem,hiszen új cél,új út hív.