Eljátsszuk,
hogy erősek vagyunk, higgadtak maradunk, és titkoljuk, hogy nagyon is emberek
vagyunk...
Don't forget me. Please
2012. október 28., vasárnap
.
Mindig erősek akarunk lenni. Akárhogy is akarjuk elfeledni a
múltat, mindig ott maradnak fejünkben az emlékek. Hiába mondogatjuk, erős
leszek, és el fogom felejteni, nem fog tönkretenni, nem sírok utána, nem
szeretem, és nem hiányzik. A valóság eltér. Sírunk, tönkretesz minket,
szenvedünk, kimondhatatlanul hiányzik... és igazából szeretjük.
..
Nem vagyok ellened, nem vagyok
veled, nem hagyom, hogy utálj, és nem hagyom, hogy szeress, nem kell a
segítség, nem kell a bizalom, és nem adok neked, így nem kell visszakapnom,
nézz át rajtam, akár egy üvegen, nem kell a fájdalom, nem kell a szánalom, nem
kell, hogy rám nézz, és ne érezd a bánatom, van aki hallgat, és felnéz rám
nemesen, van aki mellém ül, hogy őszintén szeressen, vannak a spanok, és vannak
akikre szarok, van a családom, hol egyenrangú vagyok, neked csak senki vagyok,
a nevem ennyi, nem akarok megfelelni, másoknak díszelegni, van életem, van
tervem, van célom, te csak szarj rám én bevégzem a sorsom..
2012. október 22., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






